Volt a lány. Aki nézett, de nem látott. Volt a fiú. Aki kinyitotta neki a világot.
Mások tükrében megélt képek, amit a lány akart látni szépnek. Ezeket zúzták össze. Ketten.
Most a szilánkokból épül egy vár. Hogy mi történik körülötte, kezdi lassan megérteni a lány. Beismerő bús boldogság.
Van…
Cetlire rajzolt ívek,Gyakorlni való szívek.Bárcsak hálát rajzolhatnék Neked.Fehéret, sárgát. Kereket.
Kevés vonal, egyszerű alak;Szívben ledöntött falak.Bárcsak szeretetet festhetnék lapra,Piros, rózsaszín vonások a lelkeden balra.
Barátság formában, színben, képben - Egy igaz érzelem két igaz…
Derengő hajnali fények,Elmosódott halovány lények.Madárdal kelti életre a tavaszt,Kékül az égi damaszt.
Zöldül a föld takarója,Ébredő hadak zaja óda.Élesedő, örömteli képek,Vidám búcsú a télnek.
Magával ragadó, dagadó érzelem,Ami felett szemet huny az értelem.A pillanat, mit rabul ejt a végtelen –Józan eszem, ég veled !
Reggeli felhő takarója alólKi-ki pislant,Álmos, narancsos fényeivelMosolyt villant.
Tündöklő szemével ránkLe-le tekint,Ragyogó, meleg kedvévelKedvesen int.
Rest test csapdájába szorult lélek,Szürke, elnyűtt és felnőtt élet.Jövőt szövő, hihetetlent álmodó elme,A hétköznapok ellen forradalomra kelne.A század, hol a felelősség igába hajtja a kort:Rab. Szolga. Sors?
